Miért kell a macskámat rendszeresen védőoltásban részesíteni?

Kedvenc cicánk (vagy cicáink) egészségét ma már számos módon védhetjük. Ezen lehetőségek egyike a védőoltás, amely során gyengített vagy elölt kórokozókat (vírust, baktériumot vagy gombát) juttatunk az állat szervezetébe, azért, hogy az immunrendszer azokat megismerje, és ellenük védekezni kezdjen.

A védelem teljessé válása érdekében az első két oltást három hét különbséggel kell beadni, mert csak így lesz elég erős a védettség, ezután viszont már elegendő évente egyszer ún. emlékeztető oltásban részesíteni a cicát. Ma már, a tudomány fejlődésének köszönhetően, sok betegség ellen tudunk vakcinázni.

Az ún. alapimmunizálási program során a legelterjedtebb vírusos és baktériumos betegségek ellen oltunk, melyekben, védettség hiányában, nagy eséllyel meg fog betegedni kedvencünk, mivel annyira elterjedtek. Ez a program mindössze két oltást jelent kölyökkorban (legkorábban 9-12 hetesen) három hetes különbséggel, illetve az évenként szükséges emlékeztető oltást, és cicánk a következő fertőzésekkel szemben lesz védett:

A panleukopenia nevezetű betegséget egy igen ellenálló parvovírus okozza, mely főleg a fertőzött állat bélsarával ürül, és a szokásos fertőtlenítő szerek csak nagyon nehezen tudják elpusztítani. A betegségen átesett (egészségesnek tűnő) macskák is sokáig terjesztik még a kórokozót.

A tünetek: az állatok lázasak, bágyadtak, később hasmenés és hányás jelentkezik. A vírus a gyorsan osztódó sejteket támadja, mint a belek és a vérképző szervek sejtjei, az utóbbi következménye a fehérvérsejtek megfogyása, és ezzel az ellenállóképesség csökkenése, az előbbié pedig a gyors folyadékvesztés, amely kiszáradáshoz, súlyos esetben elhulláshoz vezethet.

A macska herpesvírus okozta betegsége a felső légutak és a kötőhártya gyulladásával járó kórkép, mely gyenge immunrendszer esetén, hajlamosító tényezők hatására és megfelelő gyógykezelés hiányában súlyos tüdőgyulladásba torkolhat, főleg a fiatal és az idős macskákra nézve jelent nagy veszélyt. Vemhes állatokban vetélést is okozhat, a betegség átvészelése pedig nem nyújt tartós védelmet, kedvencünk újra és újra megbetegedhet. Az állatok a vírust orrváladékukkal ürítik, és az a levegőben terjed.

A tünetek: kezdetben hőemelkedés és étvágytalanság, majd orrfolyás és könnyezés jelentkezik. Később nehezített légzés, tüsszögés, nyálzás látható. Kezeletlen esetekben tüdőgyulladás kialakulásával is kell számolni, amely akár elhulláshoz is vezethet.

A calicivírus okozta macskanátha igen gyakori, a cicák felső légutaira korlátozódó, hurutos gyulladás formájában lezajló, általában jóindulatú betegség. A macskák szájon át, vagy levegőn keresztül fertőződnek.

A tünetek: az állatok 1-2 napos bágyadtság után könnyezni és nyálzani kezdenek, tüsszögnek, az orruk folyik. Sokszor szájukban fájdalmas fekélyek alakulnak ki, amely miatt nem esznek, nem isznak, kiszáradhatnak, kondíciójuk leromlik. Szövődményként bakteriális felülfertőződés, súlyos esetben akár tüdőgyulladás is felléphet.

A macskák Chlamydiozisa egy baktérium (Chlamydophyla felis) által okozott, a kötőhártya gyulladásával járó betegség, mely általában az egyik szemen kezdődik, majd átterjed a másikra is, súlyos esetben ezt orr-, hörgő- és tüdőgyulladás is követheti.

A tünetek: orrfolyás, tüsszögés, köhögés és láz. Gyakran az előbbi betegségekhez társul.

Mint látható, egy kis odafigyeléssel és anyagi ráfordítással gyakori és olykor végzetes kimenetelű betegségektől óvhatjuk meg kedvenceinket. Fontos tudni azonban, hogy további védőoltásokkal az előzőeknél jóval alattomosabb és súlyosabb betegségek is megelőzhetők, melyek szintén igen elterjedtek, ezek pedig a következők:

A macskák leukózisa igen elterjedt és veszélyes megbetegedés. Ma minden hatodik (!) macska azért pusztul el, mert ezzel a vírussal fertőződött. A vírushordozó macskák hónapokig, évekig nem mutatnak tüneteket, közben testnedveikkel ürítik a kórokozót, és fertőzik egészséges társaikat. A betegség során károsodik a vérképző és a védekező rendszer, a csontvelőben és a vérben daganatok képződése indulhat meg. Az állatok kórosan lesoványodnak, rendkívül fogékonnyá válnak a további fertőzések iránt, és 70 %-uk a fertőződést követő három éven belül elpusztul. A betegség nem gyógyítható, csak megelőzhető.

A macskák fertőző hashártyagyulladását (FIP) egy coronavírus okozza, mely a beteg állat különböző testnedveivel ürül. A betegség lappangási ideje 2 hét és 4 hónap között változik és idült lefolyású, száraz és nedves formája van. A FIP nedves formájára a hashártyagyulladás jellemző, száraz formáját az agyban, májban, vesében stb. kialakuló daganatszerű gócok jellemzik. A fertőzött állatok bágyadtak, lázasak, lesoványodnak. A betegség nem gyógyítható, ezért nagyon fontos a megelőzésre helyezni a hangsúlyt.

További lehetőségként még felmerülhet a veszettség elleni védőoltás beadatása, ez főleg erdőre-mezőre kijáró macskák esetében tanácsolható, illetve a Microsporum nevű gomba elleni vakcina használata akár terápiás, akár megelőzési céllal.

Ha az itt leírtakkal kapcsolatban bármiféle kérdése merült fel, forduljon hozzánk bizalommal!